A Fiókkönyvtár története

Írta
György Károlyné Rabi Lenke

 

1849-ben a nyári csaták és a vár feladása utáni időszakban a mai Komárom helyén lévő településen, Újszőnyben csak üszkös romok maradtak. Hamarosan azonban nagyszabású építkezés kezdődött a korábban eltervezett erődrendszer építésével. A munkálatok hatására növekedett a lakosság száma, és fejlődött a település infrastruktúrája: kiépült a nyugati, a déli, és a keleti vasútvonal. A néhány utcából álló, falusias település lassan fejlődésnek indult.

A lakosság bontakozó közművelődési igényét kívánta szolgálni Vásonkeőy Imre, ószőnyi földbirtokos, aki – az országos mintára – 1886-ban kaszinót alapított Újszőnyben. A társas kör az egykori nagy vendéglő egyik helyiségében működött, a regálebérlő szívességéből ingyen. Mivel sem a fűtés, se a világítás nem került pénzébe a körnek, a tagdíjat teljes egészében lapok előfizetésére és a könyvtár szervezésére fordíthatták. A könyvtár megalapítását és a helyi társadalmi élet felfrissítését lelkesen üdvözölte a Komáromi Lapok. Sajnos a nagyszerű kedvezményezés abbamaradt Vásonkeőy Imre korai halála miatt.

A társas kör gondolata azonban nem veszett el: 1889-ben vasúti altisztek megalapították Újszőny legnagyobb egyesületét(mely 1945-ig működött), a Komárom-Újvárosi Vasúti Altiszti Társaskört. A kör szerény körülmények közt működött egy bérelt helyiségben . (Bus-ház).Később a tagságot kibővítették a helyi polgárokkal, így a névbe is felvették a „Polgári” jelzőt. A századforduló után nagy lendületet vett az egyesület működése.

Az egyesületi könyvtár mellett népkönyvtárat is alapítottak a közelben, legalábbis ezt olvashatjuk az Ószőny község 1902. évi képviselőtestületi jegyzőkönyvében.

Feltehetőleg, hasonlóan az ország többi népkönyvtárához, a könyvek csekély száma miatt az érdeklődés fokozatosan csökkent, majd a könyvtár elsorvadt. (Szőny község azonban a népkönyvtárak következő korszakában is elöl járt az alapításban!)

Az MKP könyvtáralapító mozgalomba kezdett a régi olvasókörök mintájára: a városokban az üzemi munkássághoz, a falvakban a dolgozó parasztokhoz kívánták eljuttatni a könyvet. A falusi népkönyvtári mozgalom hatására alakult meg a szőnyi népkönyvtár 1949-50-ben.

1966-ban indult az „Olvasói ifjúságért” és az „Olvasó népért” mozgalom. Megyei utasításra ellátták a járás könyvtárait társadalomtudományi alapállománnyal, hogy a falusi olvasók is tájékozottabbak legyenek politikailag.

1968-tól napjainkig

A szőnyi községi könyvtárban(Petőfi Sándor utca 11 szám alatt) megkezdte tevékenységét Gere Ida könyvtáros 1968-ban. 1968-tól 1971-ig tiszteletdíjas könyvtárosként, majd főállású könyvtárosként 2005 áprilisáig dolgozott.

Szőnyi lakosként szinte mindenkit ismert, az olvasókkal családias, jó kapcsolatot alakított ki. A helyi iskola és óvoda gyermekei is szép számmal jártak könyvtári órákra, és író-olvasó találkozókra. A könyvtár történetére ő így emlékezett: „A könyvtár a grófnő építette intézői házban van. A háború után működött benne bölcsőde, napközi, iskola és tanítói lakások is. Micsurin kertjében az iskolások növénykertészkedést tanulhattak. Az utcafronton bolt volt, és van ma is, „népbolt udvar” tartozott hozzá. Az egyik volt osztályteremben működik a fiókkönyvtár, amely 1976-ig önálló volt. Ekkor csatolták Szőnyt Komáromhoz."

Gere Ida nyugdíjba vonulása után a Fiókkönyvtárban Kürtösi Mónika dolgozott 2008-ig. Ezután Deák Anikó vette át a munkát, aki folytatja a családias hangulatú könyvtár hagyományait.