A komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár története

A komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár története 1952-ben kezdődött. 1952. december 27-én a Komáromi Járási Tanács határozatot hozott a Komáromi Járási Könyvtár megalapításáról. A járási könyvtár azonban csak 1953. márciusában kezdte meg működését a Klapka György út 37. sz. alatt.

Eleinte csak egy helyiséget bérelt a könyvtár, később terjeszkedett, mert irodára, raktárra, olvasóteremre volt szükség.

A járási könyvtárhoz 44 könyvtár tartozott: 28 községi, 5 gépállomási, 8 állami gazdasági és 3 termelőszövetkezeti. Ezek könyvállománya a járási könyvtár letéti könyvtárai voltak.

1954. május 5-én – a nagy író halálának 50. évfordulóján - Jókai Mór nevét vette fel az intézmény, innentől Jókai Mór Járási Könyvtár néven szerepel.

Az általános gyűjtőkörű könyvtár könyvállománya akkor 8300 kötet volt. Teljes Jókai-gyűjteménye volt, amit az olvasók helyben használhatnak. A komáromi járás 33 falusi könyvtárát irányította.

A 60-as évek elején befejezték a raktári katalógusokat, megkezdték az olvasói katalógusok készítését.

A kölcsönzés mellett számos könyvtári rendezvényt szerveztek: Mezőgazdasági Könyvhónap, Ünnepi Könyvhét, Könyvbarát vasárnap(ok), Magyar-szovjet barátság hónapja, Szovjet filmhét és 1964-től a Költészet napja ápr. 11-én. Gyerekeknek „Olvasótoborzó” verseny…

A Jókai Mór Járási Könyvtár is áttért a szabadpolcos rendszer bevezetésére. Már négy helyiséget bérelt a Klapka György út 37. sz. alatt, de a könyvtár egyre szűkösebbé vált.

1966-ban a járási könyvtár új épületbe költözött, a Táncsics Mihály utca 10. sz. alá. A megvásárolt épület korábban nagypolgári családi ház és ügyvédi iroda volt, könyvtári célra előbb át kellett alakítani, és fel kellett újítani. A munkálatok miatt hosszabb ideig zárva tartott a könyvtár.


 

Az új épületben olvasóteremnek és gyermekrészlegnek is jutott hely.
1971-ben a tanácsok struktúrájában változás következett be, ettől kezdve a járási könyvtárak egységesen a járási székhely – esetünkben Komárom – tanácsának fenntartásába kerültek. Ez a változás az intézmény alapvető funkcióját nem érintette: városi könyvtári ellátás mellett a járási könyvtárak nyújtott módszertani irányítást, segítséget, neve Jókai Mór Járási-Városi Könyvtár lett.

Ha a korabeli rendezvényeket nézzük, elég mozgalmas hónapok voltak a könyvtárban. Mezőgazdasági könyvhónap, Költészet napja, Ünnepi könyvhét, Őszi megyei könyvhetek stb. Egy-egy rendezvény nem csak egy író-olvasó találkozót jelentett, Komáromon kívül a járás több községébe is szerveztek programot.

A tanács utasította a könyvtárat, hogy kiemelten foglalkozzon az ifjúsággal, toborozzon olvasókat az üzemekben, biztosítsa a helybenolvasást a strandon, és alakítson ki zenei részleget.

Az országos honismereti mozgalom megerősödése a könyvtáraknak újabb fontos feladatot adott: a helyismereti gyűjtemények kialakítását. Ezek a helytörténetírás, a településtörténet megismerésének forrásai lettek. A Jókai Mór Járási Könyvtárban 1974 – 1995 között helytörténeti szaktanácsadó Kecskés László helytörténész segítette a kutatókat.

A Szinnyei-évforduló alkalmából az olvasótermet Szinnyei-szobának nevezték el, és felavatták Bondor István szobrászművész domborművét.

A könyvtár ebben az időszakban megkétszerezte a rendezvényei számát, az író-olvasó találkozók szervezése mellett kisközösségeket, klubokat szervezett. Nagy sikert arattak a helytörténeti előadások, népszerűsítették az egyre gyarapodó helyismereti gyűjteményt.

A kialakított fonotéka, a folyamatosan gyarapodó hanglemezállomány hangulatos zenei előadásokhoz biztosított hátteret.

A Jókai-kutatás hasznos segédeszköze az 1979-ben megjelentetett Komáromi Jókai-gyűjtemény katalógusa. Jókai Mór halálának 75. évfordulója alkalmából összeállította: Hegedüs Béla.

1984-ben a járások megszűnésével nemcsak eltűnt a könyvtár nevéből a járási jelző, hanem előbb átalakult, majd teljesen megszűnt a járási módszertani tevékenység.

A nyolcvanas években a könyvtár megszervezte, s kiépítette a városban és Komárom vonzáskörzetében az iskolai könyvtári hálózatot.

Az olvasói betűrendes és szakkatalógus mellett Hegedüs Béla folytatta a Jókai- és helyismereti gyűjtemény katalógusát, két analitikus katalógus is épült: a drámakatalógus és az irodalmi recenzió katalógus. 1986-ban jelentette meg a könyvtár a Komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményének katalógusát Hegedüs Béla szerkesztésében.

A rendszerváltás a könyvtárhálózatban szervezeti változásokat hozott. Megszűnt a városi könyvtár hálózati módszertani tevékenysége. (A megyei könyvtár vette át.)
Az iskolai könyvtári szaktanácsadás is átalakult.

A városi könyvtár közvetlenül a fenntartó ellenőrzése alá került.
Az új önkormányzat 1991-ben – látva a könyvtár szűkösségét – 110 m2-es helyet biztosított a gyermekkönyvtár részére az egykori MSZMP pártházban, a Közösségi Házban.

A Jókai Mór Városi Könyvtár a 90-es években igyekezett mindenben követni a társadalmi változásokat, és megfelelni az újabb olvasói igényeknek.

Videomagnó beszerzésével és videogyűjtemény kialakításával az igényesebb filmrajongóknak kívánt kedvezni. A gyűjtőkörbe klasszikus filmek, művészfilmek és irodalmi adaptációk tartoznak.

1993-ban, a városi könyvtár fennállásának 40. évfordulóján jelent meg a Jubileumi évkönyv : 40 éves a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár című kiadvány György Károlyné szerkesztésében.

Az első számítógép 1994-ben került a könyvtárba. A könyvtár kezdetben még nem használt könyvtári programot, csak kihasználta a számítógép adta lehetőséget. 1994 és 1996 között a könyvtárban készült a Komárom város általános és középiskoláinak közös értesítője az 199./9. évre, György Károlyné és Török Csaba szerkesztésében.

A Jókai Mór Városi Könyvtár 1996-tól használja a TextLib integrált könyvtári rendszert. A kölcsönözhető állomány honosítását követte a gépi kölcsönzés bevezetése. 1998-ban lezárták a hagyományos cédulakatalógust, azóta az új beszerzések rögtön a számítógépbe kerülnek. 1998 óta van a könyvtárban Internet is.

2002-ben a Széchenyi-terv keretében az Információs társadalom pályázaton hat számítógépet nyert a könyvtár, ezzel együtt ingyenes internethasználatot kellett az olvasóknak biztosítani. Ezen kívül legalább hatvan főt kellett alapfokon internethasználatra megtanítani. Azóta négy számítógépen biztosítják az internet-hozzáférést.

A 21. század elején a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett a könyvtárosok rendelkezésére áll a világháló, a nagy könyvtárak OPAC-jai, a virtuális könyvtárak, adatbázisok, hogy ezekkel is bővíthessék szolgáltatásaikat.